Napló Gyermekeinknek

A cím alapján a legtöbb blogolvasó most a hasonló nevű szociális műintézményre gondolhat, DE nem arról lesz szó:), hanem arról, hogy Lilla pár napja a talpán áll. (Ha még nem mondtuk volna, eddig 'csak' pipiskedett, azaz a lábujjain támaszkodott, de az esetek nagy részében úgy sem dőlt el a gyerek - naná, mert kapaszkodott közben :D).

Lillus értelme napról napra jobban kinyílik. Megtanulta a  sírás helyett más módon kifejezni azt, hogy éhes, mindezt egészen aranyosan:  megszerzi a cumisüveget, bekapja és szívja. Felemelni még nem tudja (ezért nem is jön belőle semmi), de ilyenkor a Szülőkre néz, mintha azt mondaná: 'nem látjátok, hogy éhes vagyok?' Vagy, ha véget ér valamelyik közös móka, ami nagyon tetszett neki, repetát kér: megfogja Anya/Apa kezét és maga felé húzza, vagy magával a tárggyal próbál tovább játszani, miközben huncutul mosolyog.

Ma, miközben a Szülők ebédeltek, Lilla aludt a kiságyában, mert kifárasztotta a délelőtti hancúr. Apa ebéd közben néhányszor benézett a szobába, hogy alszik-e még a Törpe, bár mocorgást nem hallott, sőt, sírást sem (ti. Lilla, amikor felébred, és nincsenek ott a Szülők, sírni kezd).  Nos, nem is volt se mocorgás, se sírás: Lilla csendben (talpon)állt a kiságyában (ld. mellékelt kép) és kukucskált az ajtó felé, majd, mikor regisztrálta, hogy Anyáék megvannak: vigyooor.

Vasárnap délután Beáéknál (pontosabban Beánál és Zolónál) jártunk. Ők utoljára két hónapos korában látták Lillát, sz'al éppen ideje volt a találkozásnak :). Vidáman konstatáltuk, hogy az a ruha, amit Lilla akkor kapott Tőlük (és akkor óriásinak tűnt), most éppen jó, bár hamarosan kinövi a gyermek. Amúgy a mellékelt képen PONT ez a ruha látható :D

Lillus eleinte meg volt szeppenve 'idegenben', de a látogatás második felében már hancúrozni is volt kedve. Mosolygós volt, mint a legtöbbször, pedig nem tudott aludni az autóban rendesen, mert hamar odaértünk: mindössze 15 percnyi ideje volt arra, hogy szundizon. Azért azt kihasználta:)

Köszönjük a vendéglátást Beának és Zolónak mégegyszer!

Eljött az ideje, hogy a Nagylány együtt egyen a Szülőkkel: ezért Anyáék felkerekedtek, és beszereztek egy etetőszéket. Lillus nagyon jól érzi magát benne, boldog, ha beleülhet (szvsz tudja, hogy jön a kaja), az elfogyasztott ebéd/vacsi után pedig aranyosan elnézelődik, játszik, és hagyja, hogy Anyáék is elfogyasszák a magukét :) 

Lillus betöltötte a 32. hetet. A házi babamérleg szerint a súlya 7280 gramm.

A rossz idő ellenére mozgalmas hétvégénk volt.

Szombaton délelőtt kimentünk Maglódra, meglátogattuk a Nagyszülőket. A látogatás alatt Lillus nagyon aranyos volt a Nagyszülőkkel, (és az autóban is tudott aludni az oda- és visszaúton).

Szombat délutánra meghívást kaptunk Apa kollégájáékhoz. A vendégség jól sikerült, ezúton köszönjük Timinek és Zsoltnak a vendéglátást, a finom vacsorát, a jó hangulatot. Lilla is jól érezte magát, pedig jön a fogacskája és mostanság nyűgösebb a megszokottnál. Sőt, még aludni is tudott Zsoltéknál, ami idegen helyen nem megszokott tőle.

Vasárnap ismét Janiéknál jártunk, ahol Lillus mintagyerekként viselkedett. Érdekes, hogy Janiéknál (is) nagyon szeret Lilla, bár havonta legfeljebb egyszer jutunk el hozzájuk. A megérkezésünket követően azonnal hancúrozni kezdett és aranyosan eljátszott, huncutkodott Jusztival és Janival. Amikor elálmosodott, akkor sem nyűgösködött. (Anya szerint jó a lakás Feng shui-ja, ez igaz lehet Zsolték lakására is:))

Egyéb dolgok is történtek a héten, például megvolt Lilla első balesete: beütötte a kis állát a fotel aljába, és elharapta a száját (hja kérem, akinek foga van...). Vérzett is, de Anya hamar megvigasztalta. A kiságy magasságát nemrég állította Apa lejjebb, nehogy Lillus egy óvatlan pillanatba kiessen belőle. Szombat reggel Apa konstatálta, hogy Lillus bizony felkapaszkodik a kiságyban, így hamarosan Apa újra lejjebb teheti eggyel.

Lillus már együtt eszik a szülőkkel (egyszer, főétkezéskor), ráadásul 70%-ban ugyanazt kapja mint Anyáék (na jó, a szülői menü pl: rántott pulykamell, rizs, saláta, Lillus menü: rántott pulykamell panírtalanítva, főttkrumpli pépesítve és saláta helyett 'bébi gyümölcsétel' :D)

Rohan az idő, Lilla cseperedik, a héten tervezzük az etetőszék beszerzését.

...és a legfrissebb: Lilla az utóbbi három éjszakát átaludta, evés nélkül. Apában felmerült, hogy mindhárom alkalommal ő tette le éjszakára Lillát, talán emiatt nyugodt a gyermek (bár tudja, hogy csak az apai büszkeség mondatja ezt vele, de azért Anyától jóváhagyást kér az esti altatás kisajátításáért :D)

Mi a különbség a két kép között?

Eláruljuk: semmi.

Azaz mégis: a két kép ugyanazon a helyszínen, ugyanarról a kislányról készült, kevesebb, mint egy perc eltéréssel. Valami azonban mégis más:) A helyes megfejtés adja magát: Lilla ugyanis 'rendkívüli elfoglaltsága' alatt se lát, se hall. Szólhat  neki Anya, szólhat neki Apa, Ő kizárólag az aktuális érdekfeszítő dolognak szenteli a figyelmét, minden másodlagos (1. kép). Ha azonban elunja a tevékenységet, azonnal figyel a nevére (2. kép), remélve, hogy Anya/Apa olyat mutat, amiben újra el lehet mélyedni:)) 

Nincs olyan perc, amikor Lillus ne akarna felállni. Kapaszkodik mindenbe, tornázza fel magát, és annyit mozog, hogy azzal rendesen feladja a leckét a szülőknek. A mozgás miatt az étvágya is megnőtt (naná, fedezni kell az energiát!), aminek továbbra is örülünk, de az éjszakai etetésnek már nem annyira :).

Ugyanakkor lecsökkent pl. a nappali alvások száma és időtartama, volt olyan nap, hogy Lilla kétszer fél órát volt hajlandó aludni. (Anya utánaolvasott: szinte minden gyermeknél csökken a nappali alvás mennyisége/minősége, aki felfedezi az álldogálás/mászás örömeit... Az alvás az, ami a leginkább beáldozható a további hancúr érdekében - Ez nagyon megnyugtató, bár a szokottnál nyűgösebb a gyermek :D). 

A fürdetés továbbra is a nap fénypontja, ilyenkor együtt a család, Lillusnak nagy öröm a pancsolás. Már önállóan ül a kiskádjában, azonban oda kell figyelni, mert hirtelen feláll, ha valami újdonságot lát.

És még valami: Lillus megkapta Bendegúz kinőtt járókáját "kőőcsönbe". Lillus elfoglalta, és láthatóan jól érzi magát benne. Köszönjük ezúton is a felajánlást:)

Lillus betöltötte a 31. hetet. A házi babamérleg szerint a súlya 7200 gramm.

Anya száját ma elhagyta egy mondat, és 100%-ban igazat kellett adnom neki: a lakás nem túl gyerkőcbarát. Valóban, erre az utóbbi napokban egyre gyakrabban rájövünk (sőt, arra is, hogy a gyerkőc nem túl lakásbarát... :D), mert kinőttük a lakást, ami miatt egy lakáscsere-projekt kellős közepén vagyunk (de erről később).

Lillus felfedezte a lakás azon területeit, amelyek érdekesek számára, (természetesen pont ezek hordozzák a legtöbb veszélyt magukban - a szülők szerint). Ezért szép lassan védett helyre került a CD állvány, Apa vizipipája, mindenfajta kapcsoló, nehéz dísztárgy, papucs, cipő, virágok stb. Nem lehet azonban a gyerkőcöt hermetikusan elzárni mindentől, így bőven maradt mit felfedeznie Lillának. A lakás minden pontján van valami érdekes, ezért ha Anya, vagy Apa leteszi a padlóra, akkor a perspektívájába kerülő tárgyak felé veszi az irányt. Ez mostanra már percenkénti művelet lett, ami a gyakorlatban így néz ki:

Lillus a legérdekesebb dolog felé indul (pl. internetkábel). A kiszemelt célt kettő másodpercen belül eléri, megszerzi. Rövid rángatás után a szájába is kerül, majd sutyiban majszolgatni kezdi. Anya/Apa észreveszi a cselekményt, és Lillus (valamint az internetkábel) védelme érdekben a gyermeket visszahelyezi a kiindulási pontra, 180 fokkal elforgatva. Így a vezeték Lilla mögé kerül, de sebaj, AZONNAL, már szinte a levegőben elindul a DVD-k felé...

Nos... A fenti kép azt hivatott illusztrálni, hogyan is viselkedik az a 7 hónapos kislány, aki nem szereti a pelenkázási macerát, viszont annál inkább élvezi a felfedezés örömeit. Lehet egy ilyen Betyárt nem szeretni? Választ nem várunk :).

A képből még egy nagyon komoly következtetést lehet levonni: a pelenkázás egyszerűsége a gyermek életkorával fordítottan arányos.

Seres Lilla betöltötte a 7. hónapot.

A Nagymama ügyesen beelőzött minket a kommentjével, kihasználva, hogy a blog leginkább az esti órákban íródik :). Köszönjük szépen a jókívánságokat Nagymama! 

Ma hivatalosan megmérte Lillát a Védőnő: 72 centiméter a gyerkőc versenyhossza, (Apa jól ki is számolta, hogy születése óta 24 cm-t nőtt:)). Másik oka is volt, hogy Anya elvitte Törpét a Védőnőhöz: Lilla legújabb 'szokása' ugyanis, hogy amikor a száján veszi a levegőt, akkor olyan hangot hallat, mintha nehezen menne neki a levegővétel. Ez a jelenség nem állandó, de nem árt az óvatosság. 

Lillus nagyon aktív, egyre inkább élvezi, hogy kinyílik számára a Világ:

• már nem elég neki a szoba, SIMÁN Anya után csattog a konyhába/előszobába, stb.
• ha valami magasabban van, nem adja fel. Igyekszik felhúzni magát, nagy sikerrel
• igényli (nyafizik), hogy 'csak úgy' felhúzhassa magát. Ilyenkor elég neki néhány másodperc a sikerélményhez (vigyoooor), na meg nem is szabad sokáig hagyni, a kis csontjai még nem bírják sokáig a terhelést
• a fogai már, mint két borotvapenge (Anya a megmondhatója, Apa nem merte kipróbálni:)).
• ismét rendszeressé vált a hajnali 4 órai ébredés (evés), annak ellenére, hogy este 210 grammot behappog.

soroljam még? :D

Lillával minden nap ünnep.

Lillus betöltötte a 30. hetet. A házi babamérleg szerint a súlya 6990 gramm.

Néhány újdonság Lillától:

• Jön a foga. Már Apa is kitapintotta. Mondjunk inkább fogacskát.
• Álló helyzetbe húzza magát. A kis talpait még nem fedezte fel, így a stabilitását mindössze a lábujjaira bízza, no meg Anya/Apa vigyázó kezeire.
• Határozottan nő a haja. A forgói ugyanott vannak, mint Apának, milliméterre pontosan.
• Mászása már leginkább egy majdnem héthónapos csecsemőére emlékeztet... (eddig olyan fóka-szerű volt:))
• Nagyon kifinomult a kultúrális érdeklődése: kifejezetten szereti a nyomtatott sajtót, a könyveket és a zenei CD-ket, témától, irányzattól függetlenül. Íz és tartósság szerint szelektál, ezért az újságok viszonylag rövid életűek nálunk:) 

Apa kapott ma egy e-mailt Anyától (idézem):

"Lilla egy pillanatra lábra állt, rátámaszkodott a szivacsra és felnyomta magát. Elképesztő."

Na igen. Az egyik szemünk (nagyon) nevet, a másik (kicsit) sír: egyrészt nagy boldogság számunkra látni Lillát cseperedni: ahogy napról napra ügyesedik, huncutkodik, megajándékoz minket a bájos mozdulataival, mosolyával, szeretetével. És igen, egy icipicit szomorúak is vagyunk, mert a gyors fejlődés miatt el-elmaradnak a régebbi, megszokott dolgai, amik három-, négy-, vagy öthónapos koráig voltak rá jellemzőek, és amiket szintén nagyon szerettünk. Természetesen számos emlék, fénykép őrzi ezeket a pillanatokat, (és a blog is valami hasonló miatt született), de azért hiányoznak. Persze az új dolgok bőven kárpótolják a régieket:))

Az éjszakai program változásairól már szóltunk, most legyen szó az ezt megelőző szertartás, a fürdetés változásairól is: eddig a hegy ment Mohamedhez, azaz Lilla kényelme érdekében a pelenkázó környékére cipelte be Apa esténként a kiskádat, hogy minden kéznél legyen Lillusnak (ööö...Anyának). Ennek már vége, ugyanis Lillus olyan intenzíven pancsizik, hogy már a fürdetés első részében áll a víz a parkettán, ill. a szőnyegben, (és nem kevésbé vizes Anya és Apa sem:)). Mindezt csak azért, mert Lilla mindkét kezével hevesen csapkodja a vizet (nagggyon komoly arccal, bár néha átsuhan egy vigyor az arcán). Ha a keze foglalt (amikor Anya kicsutakolja az ujjai közül a szösz-, és koszmanókat), akkor a lábával locsipocsizik: a végeredmény ugyanaz.

Ma este már Mohamed ment a hegyhez: A kiskád bekerült a nagykádba, így Lilla addig és úgy locsizhatott, ameddig akart. Eleinte még furcsa volt neki, hogy nem a megszokott környezetben fürdik, de hamar feltalálta magát: a legkevésbé sem érdekelték a fürdőkádban elhelyezett játékai, a figyelme szinte AZONNAL a fürdőkád szélén elhelyezett dolgokra terelődött.

Mindenesetre a Szülők megúszták szárazon, így panaszra nekik sincs okuk.

Lillus betöltötte a 29. hetet. A házi babamérleg szerint a súlya 6790 gramm.

Legfrissebb hírünk: Lillus mászik:) Nem hátrafelé, nem kis tempóban, hanem határozottan halad előre a kiszemelt célpontja felé.. Mesterien teper, bár a technikán van még mit csiszolnia:))). Anya és Apa pedig elkezdhet gondolkodni, hogy mit hová pakoljon ezután, mert minden veszélyban van, ami Lilla hatótávolságán  belüli (azaz a teljes lakás területén lévő tárgyak, amiket 50 cm-en alacsonyabbra tettünk).

Az utóbbi egy hétben kissé átalakult az esti és éjszakai programunk, Lilla valamiért elevenebb és éberebb lett. 

• fürdés: 8-1/2 9 között. Előtte és utána egy kis hancúr a kiságyban, amit Lilla nagyon élvez, hatalmas vigyorral rámol, lomol, pakol MINDENT, ami az ágyában (és környékén) megtalálható: kapargatja a falvédőt, dobol a légzésfigyelő hátoldalán, vagy éppen próbálja belőle kihúzni a szenzor vezetékét. Néha kapaszkodik a rácsokban, belefúrja magát a takarójába, vagy "csak úgy" kuksizik kifelé a kiságy rácsai közül és figyel bennünket.
• etetés: fürdés után, ha kihancúrozta magát, jöhet a vacsi. Ez 180 gramm tápszer, abból a fajtából, amit kifejezetten a nyugodt éjszakai alvás érdekében fejlesztettek ki.
• etetés után eddig 'sima' ügy volt a lefekvés: ráaludt a cumira, a büfit már félálomban töltötte, azután elaludt szépen a kiságyban. Most behörpöli a vacsit, ráalszik, majd a büfire felébred, és kívácsian nézelődik. Ezt követően a kiságyban vagy elalszik, vagy nem, ilyenkor csak hánykolódik, majd kicsit később megnyugszik, és alszik. Az éjszaka első felét szépen átalussza, később többször fel kell hozzá ébredni, mert kiesik a cumija, vagy kényelmetlen neki a hasonfekvés.
• 1/2 6-6 körül kéri (és kapja) a reggelit, majd tovább durmizik, általában 7-1/2 8-ig.

Ezzel párhuzamosan a napközbeni altatás is nehezebben megy, Lillus még akkor is nyújtózna, kúszna dolgokért, amikor a szeme már csak egy csíknak látszódik a fáradtságtól. Aggódik, nehogy lemaradjon valamiről:)) 

Ma ellátogattunk a strandra a Seres nagyszülőkkel. Apa megint nem tudott velünk tartani, hiszen valakinek dolgoznia is kell;-)

Az idő nagyon kellemes volt, nem fújt a szél, nem volt kánikula, teljes mértékben alkalmas volt arra, hogy Törpelány ezúttal ne a sátorban időzzön. Persze a sátornak is megvannak az előnyei, mégpedig az, hogy Lilla csak egy irányban tud szabadon kúszni, és hódolni nagy-nagy szenvedélyének: a fűtépésnek, viszont ha pléden van, akkor bármely szélen végre tudja hajtani ezt a műveletet. Szerintem minden oldalán megtekintette a felhozatalt, de igyekeztünk csírájában elfojtani ezt az érdeklődést, hogy ne úgy nézzen ki a gyerek körme, mint aki krumpliföldről jön :).

Lilla egész nap szépen viselkedett (mint általában), boldogan pancsizott a gyerekmedencében, nézte a többi (nagyobb) gyereket, ahogy játszanak, leginkább azt hiszem egy parton motorozó kisfiú járgánya tetszett meg neki.

Nagymamival is aranyosan eljátszadozott, akinek ezúton is köszönöm, hogy szórakoztatta a csemetét, és lehetőségem volt szaunázni, napozgatni stb. A nap folyamán Törpi megismerkedett a sárgadinnye ízével, hatalmas tátott szájjal várta a következő adagot, de egy kis körtét kapott a várt falat helyett, fanyalogva ugyan, de azt is elnyammogta. A főtt krumpli nem járt ekkora sikerrel, ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja:-(

Lillus betöltötte a 28. hetet. A házi babamérleg szerint a súlya 6640 gramm.

Néhány újdonság a gyerkőcről:

• Próbálgatja a hangját. Nagyokat sikít, ha valami tetszik neki (vagy ha nem). Néha a próbálkozás kudarcba fullad, ilyenkor Lilla nekikészülődik, de nem jön ki hang a torkán :)
• Négykézláb tartja magát, a térdeit felhúzza a csípőjéhez, és hintáztatja magát, ami néha olyan jól sikerül, hogy előrebucizik. A mászás első jelei már tisztán látszanak nála.
• Minden újdonságért küzd. Lilla nagyon kitartó gyermek, ha ismeretlen dolgot lát, mozgástudományának teljes repertoárját beveti, hogy elérje. Rájött, hogy az előtte fekvő dolgokért nem kell mindig nyújtóznia, ha játszószőnyegen, pléden, takarón stb. van, egyszerűen csak maga elé kell húzni azt.
• 99%-ban hason fekve alszik.
• a fürdőkádjában már nem fekszik, hanem négykézláb pancsizik, vagy üldögél. A fürdetést nem, a pancsizást nagyon élvezi, végére a fürdőkád körül több a víz, mint benne.  
• a cumiját rutinosan helyezi vissza a szájába, néha éjszaka is.

...mivel a babamérleg sem volt velünk, így megmérni sem tudtuk a gyermeket.

Lillus 27 hetesen és 5 naposan 6630 gramm a házi babamérleg szerint. Mindez éhgyomorra, 210 gramm tápszer elfogyasztása előtt:)

Megint eltelt egy hét bejegyzés nélkül... Természetesen erre is van magyarázat: Lilla, Anya és Apa kellemes (és megérdemelt) pihenését töltötte a Balatonnál (a pontosság kedvéért Balatongyörökön).

Szerencsénkre (a meterólógusok előrejelzései ellenére) ragyogó idő volt, ami csak a végére romlott el (de akkor nagyon). Szinte végig tudtunk strandolni, illetve kirándulni. Na, de lássuk szép sorban:)  

Apa szabadsága előtti utolsó munkanapját Anya készülődéssel töltötte: összecsomagolta azokat a szükséges holmikat, amikre a következő napokban szükség lesz. Szerencsére nem maradt ki semmi, (illetve igen, de erről később:) A készülődést Lilla aktívan szemlélte, sőt Anya munkáját leellenőrizte  (ld. mellékelt kép).

A leutazás sima és problémamentes volt, a 2,5 órás úton mindössze egyszer kellett megállnunk, mert Lillus megéhezett.

A szállás elfoglalása után első utunk a strandra vezettett, ahol Lillát az erős napfény elől kellett óvni. Sapkát és 50-es faktorú babanaptejet kapott, és természetesen bevittük Őt a fák árnyékába. (Szerettünk volna pancsizni is, de olyan hideg volt a Balaton, hogy még Apa sem merészkedett bele...:). A strandon Apa felálította a sátrat is, ami szintén a nap ellen védte a gyermeket, (egyszer pedig a hirtelen feltámadt szél ellen).

Esténként sokat sétáltunk a faluban, a harmadik napot pedig Keszthelyen töltöttük. Odafelé hajókáztunk, ami Lillának nagyon tetszett (igaz, az elején rá kellett jönnünk, hogy éhes, de Anya hamar orvosulta a problémát:)

Keszthelyen nagyot (három órát!) sétáltunk Lillussal, amit a gyerkőc tüneményesen viselt. Nem nyafizott, nem sírt, csendben ült a babakocsiban, és élénken figyelte a történéseket. (A városnézés közben Anya és Apa gyrost hajkurászott órákon keresztül, amit természetesen a legutolsó pillanatban, a kiindulási ponttól alig néhány méterre találtak meg...hasztalan, mert a keresést korábban már feladták és mással csillapították az éhségüket:) A séta után megkerestük a vasútállomást: vonattal utaztunk vissza,  hogy Lilla újabb szállítási eszközzel ismerkedhessen meg.

...és mi újfent büszkék voltunk a csemetére. A nyaralás ideje alatt végig gyönyörűen viselkedett. Mosolygott szinte mindenkire, elszórakoztatta magát a játékaival (igaz, Anya elfelejtette bepakolni Brekibarátot és Mackót, de - úgy érezzük- sikerült kiküszöbölni a hiányukat. Persze, hazaérkezve Lilla boldogan vette birtokba mindkét 'barátját'). A szállással sem volt gond, Lillus hamar megbarátkozott vele, és nyugodtan töltötte ott is az időt (leginkább az éjszakákat). A reggeli és esti étkezéseknél pedig szépen elüldögélt a babakocsiban az asztalnál, talán egyszer kellett őt kivenni onnan.  

Azért volt, amiért főtt a fejünk: ez a valami a fürdetés volt. Nem vittünk ugyanis semmilyen segédeszközt magunkkal (szándékosan), úgy véltük, másként bírkózunk meg a feladattal, mint itthon. Ez az első este ki is alakult: Anya beállt szeretett Lányával a zuhany alá, és így fürdette Lillust. Ez olyannyira jól sikerült, hogy utolsó este már Lillus széles vigyorral 'repült' Anyához (annak ellenére, hogy először kissé meg volt szeppenve). Élvezte, hogy csiklandozzák Őt a vízcseppek, próbálta is megfogni őket, persze kevés sikerrel.   

A hazaút esősen telt, az autópálya elején kisebb viharba kerültünk, de végül is gond nélkül hazaértünk. Lillus átaludta az út nagy részét, a viharból alig vett észre valamit.

Szumma szummárum: a nyaralás fantasztikus volt. Mégis, 'mindenhol jó, de a legjobb otthon': hazaérve Lillus felhőtlen boldogsággal köszöntötte az ismerős tárgyakat, mindenek előtt az itthon maradt Brekit, és Mackót.

Elérkezett az igazi 'dögönyözős' időszak: Lillus egyre jobban igényli a játékot, a fizikai kontaktust, egyszóval azt, hogy minél többet foglalkozzanak vele a szülők. A játék már szinte állandó, a reggeli ébredéstől az esti lefekvésig tart. Természetesen sokszor önállóan játszik a gyermek, de ekkor is igényli, hogy vele legyünk. Tekintetével keres minket, és ha találkozik a miénkkel, huncutul mosolyog. Szokott 'válaszolni' is a kérdéseinkre, a maga sajátos nyelvén.

Játék Anyával:

• Anya ölében ülve kapaszkodik, és MINDEN olyan dologért, ami érdekes számára, nyújtózik. Ez lehet Anya haja, füle (fülbevalója), orra. Eközben ezerrel nézi a szobában található tárgyakat. (Apa lustaságának köszönhetően pl. a HIFI órája nincs beállítva a legutolsó áramtalanítás óta, ezért az villog. Erre nagyokat nevet Lilla, így most már oka van annak, miért nincs beállítva :D)
• Szintén Anya ölében ülve szopizza a saját lábát. Ha megunja, felkínálja Anyának szíves fogyasztásra :D
• Hasfújás: Lillus szereti, ha Anya belefúj a pocakba, nagyokat vigyorog közben (csiklandozza őt). Ilyenkor Anya haja köti le a figyelmét, kapaszkodik bele, és próbálja a szájába tömni.
• Óvatos 'liftezés': Anya a hónaljánál fogva a lassúnál picit gyorsabban fel le mozgatja Pöttömöt. A gyermek ezt is nagyon élvezi.

Játék Apával:

• Csimpaszkodás Apába, miközben keze már apa nyakláncát keresi... Ilyenkor huncut mosolyt küld Apa felé, majd a nyaklánc feléeső részét tömi a szájába.
• Apa ölében ülve kapaszkodik, majd hirtelen ötlettől vezérelve bekapja Apa orrát. Ezt addig ismétli, amíg Apa meg nem unja (mert Lilla kitartó kislány...)
• Fürdés után nagyon szereti, amikor Apa felteszi a pelenkázóra. Ezt ugyanis Apa játtékkal fűszerezi: hintáztatja a gyermeket, amit Lilla mosollyal hálál meg.

És egy friss hír: az imént Lillus a következőkkel kommentálta a történéseket: "bijubijuuujábbá"