Lillusnak újabb foga bújt ki, ezúttal a jobb szemfoga. Kicsit bágyadtka is volt az utóbbi napokban, de ma reggel már vidáman majszolta a pirítóst.
Fontosnak tartjuk még közölni: Lilla egyre jobban érvényesíti az akaratát, illetve egyre inkább igyekszik megvédeni magát más - hasonló korú - gyermektől. Az alábbi eset jól reprezentálja a fent leírtakat.
Történt, hogy Lillus a játszótéren vadul hintázott egy motor formájú rugós játékon, mellette egy kislány még vadabbul egy ugyanilyen, de pacit formázón. Lillusnak persze MINDENKÉPPEN ki kellett próbálnia a MÁSIK játékot is, így lemászott a motorról és megindult a paci felé. A történethez tartozik még, hogy a pacin hintázó kislány éppen távozóban volt, de amint megsejtette Lillus célját, a paci mellett maradt, bőszen kapaszkodva bele. Így nézett farkasszemet egymással a két Töpörtyű, majd pillanatok múlva az alábbi interakció zajlott le:
Lillus törtetően mászott a pacira, de a másik kislány minduntalan lelökte a kezét a kapaszkodóról. Lillus - akaratát megerősítendő - rácsapott a felé nyúló mancsokra. A kislány meglepődve nézett egy darabig, majd váratlanul homlokon nyomta Lillát (ezt nevezik tockosnak...), aki válaszul egy csattanós pofont kevert le "ellenfelének". A folytatást Anya akadályozta meg: a két fél közé állt, berekesztve a rögtönzött párbajt. A továbbiakban Lillus Apa karjaiban vígasztalódott, (sírt, mert nem játszhatott a pacival), a másik kislány pedig egy nagy piros folttal a pofiján ment más játékot keresni.
Nevelési célzattal természetesen elmagyaráztuk Lillusnak, hogy nem szabad verekedni, de Apa titokban azért icipicit büszke volt egyszem Lányára, akkor is, ha a verekedés nem szép dolog. De hogyan máshogy érvényesíthetné magát egy 19 hónapos gyermek?
Hozzászólások