Lilla már nagyon szépen beszél, mi pedig rendületlenül buzdítjuk eme tevékenységre, és (n)agyon dícsérjük, ha mond valamit. Talán ez, talán az elmúlt másfél év "szótlansága" az, ami egyre több beszédre készteti a Lányt, no meg az, hogy rájött, ez a módszer sokkal korszerűbb és lényegretörőbb, mint a mutogatás (pl., ha dinnyét szeretne enni, nem kell kirohanni a hűtőhöz, kinyitni annak ajtaját és megmutatni a gyümölcsöt... elég annyit mondani: "ninnye", és máris jön a finom falat:)) Egyszóval a család egyre többször hall vidám cseverészést, mindannyiunk nagy örömére.
Minden kimondott új szó "bátortalan" próbálkozással kezdődik, Lilla utánunk mondja, majd mosolygósan-szégyenlősen várja a reakciót, ami persze mindig pozitív... ezután már ismételgeti a szót, vagy kacag rajta (ma a halacska tanulmányozása közben jött elő a "pikkely" szó, ami rettentő jókedvre derítette Lillát, kimondta ("bikke") kacagott, ha Anya mondta, azon is kacagott, stb). Kérésre TERMÉSZETESEN nem beszél, így tudásával -egyelőre - nem büszkélkedhetünk mások előtt:). De lássuk a legújabb szavakat:
- a már említett ninnye
- a néni (ezt nagyon tisztán ejti)
- aama (alma)
- mama, papa, agyi (nagyi)
- apta (labda)
- inta (hinta)
- bibi (ha sebes valahol - mert sajnos mostanában sűrűn érik kisebb "balesetek")
- kenyé (kenyér)
- miáú (ha cicát lát)
- pipa/papi (papír)
- vzzzz (víz)
- nyi (nyíl)
- és a kaka, természetesen:) Ez sokmindenre alkalmazható szó, önmagán kívül a kakaóra, pl, de a legaranyosabb az volt, mikor Anya megkérdezte: "Lilla, mit mond a kakas"? A válasz ez volt: "kaka!"
Hozzászólások