Nagyon sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, - gyakorlatilag Lilla két és fél éves kora óta folyamatosan- hogy letegye azt a fránya cumit. Ennek leginkább az volt az oka, hogy Lilla csócsálta a cumijait, és emiatt alig néhány napos/hetes használat után akkora lukak éktelenkedtek rajtuk, hogy simán bele tudta dugni az ujját (és naná, hogy bele is dugta)... Ha pedig elromlott, hát ki is kell dobni, ilyenkor persze lelkesen hajította a szemetesbe a lukas cumit ("megyek, és odaadom a kisegereknek"), annak ellenére, hogy megbeszéltük vele: nem kap másikat. De a lelkesedés mindig csak a következő lefekvésig tartott, amikor persze cumi hiányában eltört a mécses... és igen, a szülők szíve ilyenkor ellágyult, hiszen tudtuk, mennyire hiányzik neki.... ezért nem egyszer fordult elő, hogy Apa munka után cumibeszerzésre indult, egy bizonyos fajta után kutatva a boltok árukészletét.
Ákos érkezése felfüggesztette az anticumi-projektet, nem akartunk még nagyobb "megrázkódtatást" okozni a Lánynak. Ebben az időszakban Lilla még jobban ragaszkodott a kedvenc tárgyaihoz, féltünk, hogy ha erőltetjük, azzal kevésbé teszünk jót neki.
Az áttörést az utóbbi hetek hozták. Lilla legkedvesebb tárgyai közé bekerült ugyanis az Ákostól kapott Anna és Peti könyv (ráadásul elég előkelő helyre, a TOP3-ba), mindenhová magunkkal kellett vinni, megmutatta mindenkinek, és persze meséltetett is belőle. Ezt kihasználva Anya profi módon leboltolta Lillussal (amolyan vagy-bejön-vagy-nem alapon), hogy ha elhagyja a cumit VÉGLEG, kap egy másik Anna és Peti könyvet...
Szó nélkül elhagyta. Azóta az új könyvből kell neki mesélni esténként, és ennek már több, mint két hete....
Hozzászólások