Igen, igen, Lilla "dumagép" lett, ami normális is: ha belegondolunk, hogy eddig nehezen értette meg magát másokkal, ez pedig mostanra egyszerű lett, hát miért ne dumálna, kimeríthetetlenül?...:)

A két Ünnep közötti időszak nagyon jó volt arra, együtt lehessen a Család, és ily módon Apa is sok-sok örömteli pillanatot kaphatott a Kislányától. A Karácsonyt megelőző reggelek egyikén - a közös reggeli alatt - Lillus nevetve mutatott ki az étkező ablaka előtt elrepülő varjúra:

• Kájkáj...elment
• (Anya) hová ment a kárkár?
• CBA-ba... vásájolni
• (Anya) igen, és mit vesz a CBA-ban?
• ...PÁJIZSIT!!!

Hasonló beszélgetés zajlott pár nappal később Apával, hintázás közben (varjú leszállt a faágra, majd el):

• kájkáj...fán...(szomorúan) elment
• hová ment?
• CBA-ba!
• vesz valamit?
• PÁJIZSIT! (vigyor)
• és még mit?
• kifjit...mandajint, kóóbászt, tejcit
• fúúú, ez egy nagyon egészséges madár!
• egízss...:)

Vannak olyan helyzetek, amikor hantázik, és sajátos szemszögből "adja elő" a dolgokat:). Maglódon történt, hogy egy nagyobb kolbászos szendvicset evett meg a konyhában, és az uzsi végére érkezett meg Szilvi:

• ki ette meg azt a hatalmas szendvicset?
• ....ANYA! 
• Nem Lilla volt?
• NEM!

 A "nem"-nek amúgy fokozatai vannak: van a szimpla nem, a dupla nem (NEMNEM), illetve a NEMNEMNEMNEMNEM!, attól függően mennyire nem akarja Lilla azt a valamit, amit a Szülők szeretnének:)

És a végére egy nagyon jellemző helyzet: Lilla teljes gőzzel rohangál egyik szobából a másikba, miközben kiabálja: Szaadgál, szaadgál! Anya, vagy Apa aggódva rászól: "Macika, lassan, nehogy baj legyen!". Megáll, néhány pillanat múlva nekiiramodik, majd visszaszalad (ha lehet, még gyorsabban),  miközben kiabál: Szaadgál, szaadgál...lasszan, lasszan, makika!