Kislányunk imádja a meséket (ezt már többször jeleztük), gyakorlatilag a nap minden percében meséltetné a szülőket, - ezért gondoltuk, hogy ez a téma megér egy blogbejegyzést...
A mese akkor a legjobb, ha audiovizuális élményt nyújt, de a legeslegtökéletesebb, ha Anya, vagy Apa a szinkronhang:) Ebből következik, hogy a mesekönyvek olvastatása szerepel az első helyen:
Lilla kiválasztja a könyvet (könyveket:D) és kiválasztja azt a szülőt is, aki mesélni FOG (mert ilyenkor mindegy, hogy az adott szülő kapható-e a feladatra, vagy éppen alszik még, mert hajnal van:))...) Lillus odaviszi a könyvet Apa/Anya mellé vigyázva, hogy kellő távolságra tegye le, és el lehessen érni. Ezt követően "bekuckózik" Anya/Apa ölébe, magához veszi a könyvet, kinyitja és várja, hogy elkezdődjön a mese. Jelenlegi kedvence a Viktor... sorozat, ahol kicsi ablakok mögött bújnak meg a részletek, ezek felfedezése pedig hatalmas élményt nyújt Lillának. Ha a szöveget is szeretné hallani, rábök, élvezettel hallgatja, miközben az ujjával mutogatja az illusztráción, hogy éppen hol tart a szöveg. Ha rövidíteni akarunk a mesén, vagy mást mondunk, mint ami le van írva (Apa szokott így huncutkodni), akkor jön Lilla jellegzetes "mit hablatyolsz, nem az van odaírva" nézése:))).
Érdekes amúgy, hogy milyen jó hatással vannak a könyvek Lillára. Pl: azelőtt sosem ette meg a mézet (grimaszolva elhúzta a fejét). Nemrég azonban meglátta, hogy az egyik (kedvenc) könyvében ugyanolyan mézescsupor van, mint amilyenben Anya tartja a mézet. Ettől kezdve majdnem minden nap eszik egy kanálkával, sokszor ő jelzi, hogy "médet" kér.
A humorérzékével sincs probléma: a 'viktoros' könyvében az egyik kisablak alatt egy makimajom integet ki a buszból. Ezt Anya egyszer (!) viccesen úgy kommentálta: "ott van Apa". Lilla azóta természetesen egyszer sem hagyhatja ki ezt a "poént": ha kinyitja az ablakot, közli, hogy "Apa", és közben ezerrel mosolyog Apára :D:D
Második helyen vannak az "automata mesék". Ezek TV-ben, DVD-n, VHS-en, vagy az interneten keresztül nézhetőek, előnyük, hogy kevésbé humánerőforrás-igényesek (kivéve az internetes megoldást, ott ugyanúgy Apa ölébe kuckózik a gyermek). Az internetes kisfilmek hosszú időre lekötik Lillát, a DVD/VHS kevésbé, ezek max. 10-15 percig. (Ezt követően jöhet a papíralapű megoldás, azaz a mesekönyv.) Jelenlegi mesefilm-kedvencek: Az Oroszlánkirály, az Én kicsi pónim, Elmo világa, és az elmaradhatatlan egyszervolt.hu)
Harmadik helyen az esti mesélés áll. Ezt leginkább akkor alkalmazzuk, ha nehezen megy az altatás: a mesére Lilla megnyugszik és általában el is alszik. A mese kiválasztásával nincs gond, Apának legalább egy-két mesekönyv megy "fejből", Anyának ennél picivel több (hja, a rutin!).
Hozzászólások