Nagy dolog történt: Lillus megkapta élete első igazi cipőjét!
Az utóbbi napokban ugyanis Lilla igényei nagyon megváltoztak : a legjellemzőbb, hogy a babakocsiban nem szeret már huzamosabb ideig üldögélni, a séta, a séta, a séta lett a kedvenc időtöltése (na meg persze az új felfedezése).
Ezért a Család felkerekedett, és elment cipőnézőbe... és azonnal megtapasztaltuk, hogy nem egyszerű történet Lillával vásárolni, a projekt a Szülők minden energiáját felemésztette. Lilla - természetesen - mindent meg akart nézni, fogni (és amit megfogott azt le is rámolta...), huncutkodott a biztonsági őrrel, elcsászkált, stb. Persze a cipő is csak addig volt érdekes neki, amíg tanulmányozhatta... amint Anya elkezdte beleapplikálni az aprócska lábait, már ment volna felfedezni mást (és ment is). Szumma szummárum: azért a feladatot sikeresen teljesítettük, Lilla boldog elsőcipőtulajdonos lett.
Eleinte furcsa volt neki a cipős séta, kicsit esetlenül közlekedett bennük, de azóta sikerült megbarátkozni velük. Anya, ezzel párhuzamosan - kihasználva a korai tavaszt- többször megy vele napközben sétálni, olyan igazi, babakocsi nélküli sétára.
Lillus persze nagyon élvezi ezeket a sétákat, boldog, hogy szabadon mozoghat, (így ő mondhatja meg, merre is vegyék az irányt:))
Ezzekkel együtt Lilla szokásai is megváltoztak...íme a két legradikálisabb ezek közül:
- hektikussá vált az evés. Lilla válogatós lett, legtöbbször elutasítja az eddig kedvelt elemózsiát, és megnőtt az evések között eltelt idő. Előfordul, hogy komplett étkezést kihagy, aztán a következő evést is elmismásolja, vagy épp ellenkezőleg, dupla adagot eszik.
- Alvás. Szintén felborult a menetrend. Éjszaka megsűrűsödtek az ébredések, (főleg 21-23 óra között). Este hiányzik neki a szülői közelség, szinte kéri, hogy simogassuk, vagy álombaringassuk. Reggel 7-kor ébred (azaz majd' egy órával korábban, mint eddig, igaz 10 percet még eltölt azzal, hogy elmeséli az álmait a Napocska-lámpának, a tiktaknak és a Katicának - aminek különösen Apa örül, aki így 10 percet ráhúzhat:)). A nappali alvást viszont nem hajlandó a szobájában tölteni: a legújabb szokása, hogy a nappaliban alszik csak el, Anya közelében.
A bejegyzésnek két tanulsága van: tudhattuk, hogy a 12 hónapos kor komoly vízválasztó egy gyermek életében. Itt az ideje tehát, hogy elővegyük a szakirodalmat és megpróbáljunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Hozzászólások