Végre együtt lehet a Család - Lujzi, Anya és Apa. A dolog pikantériája, hogy Apa hétköznaponként későn ér haza, így a közös programok Lujzival korlátozottan hozzáférhetők. A fürdés elmaradhatatlan része Apa hétköznapjainak, de Apának ilyenkor csak néhány fáradt mosoly jut, valamint egy kis csimpaszkodás (értsd: apa vállán könyöklés és az érdekes dolgok megtekintése). A mindennapi Csodákról csak Anya élménybeszámolói alapján értesül Apa, aki ilyenkor természetesen mindig meghatódva néz elsőszülött gyermekére.

A nap csodálatos volt, szinte mindenre volt idő, amit Anya és Apa eltervezett, de a legnagyobb szerep a közös játéké és a hancúrozásé volt. Lujza sokat "beszélgetett", a legkülönösebb szavak széles repertoárját megtapasztalhattuk, ezek (a teljesség igénye nélkül): 

• hágu, gú
• phú,apfűű
• úá
• ííííí   

És mindezek mellé az elmaradhatatlan mosoly, amivel egyre többször megajándékoz minket. A játék hevében elfáradt gyermek aztán nagyokat szundított kedvenc hordozójában, vagy Anya/Apa mellett, a kanapén. Amikor nem aludt, akkor érdeklődve nézte, ahogy Apa (sokadszorra :( ) újratelepíti a számítógépet, vagy ahogy Anya tüsténkedik a konyhában. Egy kicsit elkeseredett a gyümölcscentrifuga hangjától, de nem volt nehéz megvígasztalni, Anya vállán pillanatok alatt megnyugodott.

Hát így telt az Anyák napja, mindenki nagy örömére. A nap megkoronázásaként Lillus életében először aludta át az éjszakát úgy, hogy még a hajnali 4-kor elkészített elemózsia is érintetlenül maradt az éjjeliszekrényen. Pedig Anya lelkesen "megfőzte", de mire visszaért a konyhából (Kislakás!!!) a gyermek a legigazabbak álmát aludta.